Ez most egy ilyen nap, hogy szavazatokat is kunyizok. Még mindig tart a Designer Star, ahol nagy örömömre sikerült a fináléba jutni! És most nagyon sok múlik a szavazatokon. Továbbra sem kérem, hogy mindenképp rám szavazzatok, viszont nagyonis megköszönném. Viszont ha egy másik versenyző munkája jobban tetszik, akkor inkább rá szavazzatok. Köszönöm.
El sem hiszem... Túl estünk végre a szalagavatón, és ami a legjobb, hogy hatalmas sikerünk lett. :) A műsor kerete egy jó hosszú videó volt, amit én szerkesztettem. Az alaptéma a televíziózás volt, erre épült az egész műsorunk. Volt jó pár probléma, például a kék halál, volt hogy a videó teljes vége elveszett, és újra kellett csinálnom, volt hogy lefagyott a gép (sajnos elég gyakran), nagy bánatomra. De azt hiszem ezt most életem eddigi legjobb munkájának nevezhetem. Ilyen hosszú és (hozzám képest) profi videót nem igen csináltam még... és a problémák ellenére is, nagyon jó lett (leszámítva hogy a Windows 7 lecserélésén gondolkodom).
Mintha csak egy film kezdődött volna, a műsorunk a 21th Century Fox átszerkesztésével indult. A vörös függönyök széthúzódtak, a kivetítőn elindult az ismerős dallam, és az a bizonyos átszerkesztett változat: "12.B informatika szakmacsoport bemutatja". Ezután néhány infó a közreműködőkről, és egy család nyugalmas estéjét láthatjuk, miközben leülnek a televízió elé. A tv-ben pedig épp kezdődik a híradó. Innentől híradót mondtak, riportvideók következtek, majd élő közvetítés a szalagavatóról. Még osztálytársam közölte a nézőkkel hogy "készítsék elő esernyőiket", mi felsorakoztunk, az esernyős alakok eltűntek a háttérből, és a zenére befutottunk a színpadra. Kezdődött a táncos rész: danza kuduro, welcome to st. tropez (hip-hop és marionett bábus tánc), és egy néptáncos produkció... Ezután folytatódott a híradó, majd reklám, reflektor a legfrissebb sztárhírekkel, melyben megnézhette a közönség, hogy a "12.B sztárjai mennyit változtak az évek során". Közben dőlöngéltünk és énekeltük a dalt (Hooligans - Küzdj az álmodért). A műsor lement, azután kicsit gyanússá váltak az osztálytársaim, mint kiderül, azért, mert vettek nekem egy vízipipát a műsorért cserébe. Nagyon örültem neki, mivel már régóta szerettem volna egyet. :D Aztán egy hatalmasat partiztunk. Szerintem elég emlékezetesre sikerült :)
Ezt a témát még nem fejtettem ki. Újdonsült hobbim a fotózgatás. Érdekes dolog ez, mert azt már tapasztaltam, milyen a gép másik oldalán lenni. Viszont ez valahogy előnyt is jelent számomra, láttam milyen egy műterem, milyen egy helyszín, milyenek a fények, kiegészítők, de arról is fogalmam van, honnan és hogyan előnyös fotózni. Eleinte tájképekkel, inkább makro képekkel kezdtem, aztán jöttek a személyek, amiket persze egy fokkal nehezebb. Nehéz elkapni a legjobb pillanatot, beállást anélkül, hogy a kép ne mosódna el.
Bár nem tartom magam nagy fotósnak, rengeteg ötletem van még... Főként azért nem, mert a jó fotós szerintem minimálisan retusál a képeken, eltűri az apró hibákat rajta.. Én pedig rengeteget alakítok, és minden egyes apró dolgot eltűntetek. Tökéletes képet próbálok csinálni, pedig néha a tökéletlen a tökéletes.
A fotózás érzékelteti a múló idő megragadásának, a tűnékeny világ megőrzésének szándékát.
Az idő és fényképezés elválaszthatatlanok. A fotó egy adott pillanatot búcsúztat:
a jelenből a gombnyomás pillanatában múlt lesz. A képen annak lenyomatát őrizzük, ami volt.
Vészesen közeleg a szalagavató, időm alig, és jön az egyetemre/főiskolákra való jelentkezés. Azt hiszem most hozzám a fotográfia, és a média áll legközelebb, úgyhogy megpályázom a MOME-t, és kiderül hogy mi lesz. Eméletileg túljelentkezés van, meg nagyon speciális a felvételi, 3 fordulós, de bízom benne, hogy az ötleteimmel és fotóimmal meg fogok felelni. :) Ha összejön, akkor viszont nagyon kell hajtanom majd, hogy benn maradhassak, de nem lesz gond. :D
Mikor oda jutok, hogy blogoljak, mindig elfelejtem hogy miről akartam írni. Most aktuális például a szalagavatónk. December 9-én lesz, és már gőzerővel készülünk. Próba próba próba, úszás, és nincs szabadidőm. Ráadásul elvállaltam a zenét és a videót is (ami végülis jó, mert szeretek ezekkel foglalkozni, de plusz munka). Mindig eltervezem hogy időben alszom, aztán rájövök hogy még akartam valamit csinálni. Úgyhogy mostanában egyre többször tapasztalom milyen mikor hazaérek, és érzem hogy már alig állok a lábamon... A legrosszabb, hogy közben a sulira is koncentrálni kellene. Ma írtam egy fasza matek dogát, és törit kellene tanulni még.. de nem panaszkodni akarok. Az őszi szünetről még pár szót. Annyi mindent elterveztem és köbö a felét nem sikerült összehoznom, a legjobb az egészben az volt, hogy azért, mert a családban terjengett egy hányós magas lázas cucc és persze én sem maradtam ki a jóból... De azért fotózgatni, meg pihenni eleget tudtam. :)
Még annyit, hogy beneveztem a Designer Star-ba, bár gondolom nem meglepő a bal oldali tábla miatt.
Bár elég rosszul állok, nem akarok szavazatokat kéregetni, úgyhogy azt mondom szavazzatok, de inkább csak arra, akinek a legjobban tetszik a munkája, itt: www.designerstar.gportal.hu bal oldalt.
Én ezt csináltam:
Azon gondolkodtam, hogy miért vannak mostanában hülye álmaim. Általában a legnyugodtabb napjaim után álmodok olyanokat, hogy felébredek aztán. Volt már hogy azt álmodtam, hogy állok az ágyam felett és nézem ahogy alszok, aztán az ágyam végében fura emberi alak kezdett kirajzolódni. Az érdekes az, hogy nem szoktam háton feküdni, de álmomban úgy láttam magam, aztán mikor felébredtem is háton ébredtem, jó nagy levegővétellel, és rögtön odanéztem hogy van-e ott valami. Persze nem volt, de utána elgondolkodtam kicsit. Aztán volt egy éjjel, mikor azt álmodtam, hogy egy késes alak bejutott a házunkba, valahogy megölt, aztán újból kezdődött az álom, megint bejutott, megint megölt, és ez egy párszor megtörtént, míg végül fel nem ébredtem. A legutóbbi az volt, hogy végignéztem ahogyan a sulimat egy öngyilkos merénylő bombákkal magán felrobbantja, és nem tudtam leállítani. Azután néztem felülnézetből az iskola romjait, a tüzet, és egy jó ideig nem ébredtem fel. Utána is néztem, de tulajdonképpen nem sokra mentem vele:
,,nyomorúság, szerencse, újjászületés, új korszak''
Mindegyikben van végülis valami, de ezek így együtt nem sokat mondanak. Talán ott a gond, hogy túl sok horrorfilmet nézek, ez elvileg nem negatív dolgokat generál bennem, talán ritkábban kellene ilyeneket néznem, de mit tegyek, ha egyszerűen szeretem őket?
Köszönöm.
